A címkén lévő százalékok többet mondanak a ruháról, mint a fotó. Megmondják, hogy nyaron viselhető-e, hogy összemegy-e mosásban, és hogy két év múlva hogyan fog kinézni.
Ezért írjuk ki minden terméknél — és ezért nem árulunk olyan darabot, aminek nem ismerjük az összetételét.
A gyakori szálak
Pamut
Lélegzik, bőrbarát, jol mosódik. Cserébe gyűrődik és első mosásban kicsit összemehet. Nyári pólóknál és ingeknél a legjobb választás.
Viszkóz
Selymes esésű, hűvös tapintású, szépen omlik. Nedvesen érzékeny, ezért óvatosan mosd. Ruháknál és blúzoknál gyakori, és sokkal jobb érzés viselni, mint amit az ára sugall.
Poliészter
Nem gyűrődik, tartós, olcsó. Kevésbé lélegzik, ezért nyári felsőnél magas arányban nem ideális — kabátnál vagy bélésnél viszont teljesen rendben van.
Elasztán
3–5% is elég belőle, hogy egy nadrág megbocsató legyen. Ha egy farmernél ott van, bátrabban választhatsz méretet.
Akril
A gyapjú olcsóbb helyettesítője kötött daraboknál. Meleg, színesen jól tart, viszont hajlamos a bolyhosodásra. Keverékben pamuttal a legjobb.
Gyapjú és viszkóz keverék
Kötötteknel a minőségi kategória: meleg, szép esésű, tartós. Ha egy pulóvernél látod, az ár-érték arány általában kiugróan jó.
Amit a százalékokból kiolvashatsz
- Nyári viselethez keress legalább 60% pamutot vagy viszkózt.
- Iródába, gyűrődésmentesen a poliészter-keverék a barátod.
- Nadrágnál az elasztán megléte fontosabb, mint az ár.
- Kötöttnél a 100% akril meleg lesz, de gyorsabban kopásos — a keverék tartósabb.
Miért kötelező ezt kiírni
Az EU 1007/2011 rendelete előírja a textíliak szálasszerkezetének feltüntetését. Ez nem formális követelmény: ennélkül nem tudnád összehasonlítani két ruha értékét.
Nálunk, ha egy termék összetétele hiányos, a darab addig nem kerül eladásra, amíg az adatot a beszállítótól be nem szereztük.